Spanyolországi Sevillában (leghíresebb) és Jerez de la Fronterában (leglátványosabb) a húsvét előtti vasárnapon veszi kezdetét a Semana Santa (Nagyhét), melyen az inkvizíció idejéből származó hagyomány szerint a templomi gyülekezetek, vallásos egyesületek naponta körmeneteket (procesiones) szerveznek. A gyászos, vezeklő felvonulások során Mária és Jézus életének és halálának fontos eseményeit megjelenítő, több tonna súlyú ereklyék indulnak el saját templomukból, hogy a híres sevillai/jerezi katedrálison átvonulva oda visszatérjenek. Az öltözékük alapján is jól megkülönböztethető 58 vallási közösség (cofradías) kora délutántól másnap reggelig tartó gondosan megszervezett, rituális körmenetei során több mint félszázezer városlakó vonul fel, hogy részvételükkel jelképesen vezekeljenek, több mint 120 menetben, ezek száma évente változhat. Százak és ezrek kísérik a feldíszített faszerkezetű trónusokra emelt nagy értékű szobrokat, szobor kompozíciókat, melyekkel az emelvények belsejében összepréselődött teherhordók lassú, csoszogó lépésekkel haladnak előre. Egy-egy ember terhe akár száz kilót is nyomhat.
A Nagyhét alkalmából hasonló körmeneteket világszerte a spanyol nyelvterület számos városában rendeznek, de Sevillában láthatók minden részletében jól megszervezett körmenetek. A számos templomi ereklye (el paso) önmagában is nagy értéket képvisel, a menetekben pedig az öltözetek, a gyertyák, a pásztorbotok, az egyéb nagy értékű templomi kellékek sokasága lenyűgöző. A néhány 100 fős egyesületi felvonulásoktól a 3000-es létszámig széles a skála. A meneteket a városlakók is kísérhetik, de általában az utcákon tolongó sokaság képez élő kordont a meneteknek. A fontosabb pontokon kordonokkal elkerített területeken ülőhelyek bérelhetők. Ezen a héten naponta kaphatók a felvonulásokat részletesen bemutató könyvecskéket. A magas és súlyos trónusokra emelt szobrok egy része Szűz Mária fájdalmát tanúsítják, mások Krisztus szenvedéseit és halálát mutatják be. Méretüktől függően 24-48 fő, régen hivatásos teherhordók vagy fiatalok (costaleros) viszik az emelvényt, melynek belsejében elzártan helyezkednek el. Kívülről kapva az utasításokat viszik igen fáradságos munkával, ami úgy tűnik, mintha lassan siklana a föld felett néhány centiméterrel. A város valamennyi épületét feldíszítik, az erkélyeket vörös drapériákkal burkolják. Az elhaladó ereklye gyakran megáll, különösen akkor, ha az erkélyekről énekszóval, általában fájdalmas, szívszorító énekekkel köszöntik. Egy-egy sikeresebb rögtönzött előadás során a teherhordók 360 fokban megfordulnak a terhükkel, az oldalazó ide-oda lépkedésük az ereklye imbolygó mozgását eredményezi amit baila del paso-nak hívnak (táncol az ereklye).
A menet fontos részvevői a palástokba, leplekbe, csuklyákba öltözött kísérő bűnbánók vagy segítők (penitentes, servidoras). Az öltözékek nagyon fontosak, mindig ugyanazok, egy-egy egyházi közösségre jellegzetesek, szinte egyenruhának számítanak. Fehér, fekete, zöld, bíbor, lila és a színek különböző kombinációi fordulnak elő. Ilyenkor nem beszélhetnek csak vonulnak. A városban hasonló időben felvonuló különböző menetek az egyenruháikról jól felismerhetők. A menet előtt főleg fúvósokból és dobosokból álló, fájdalmas, szívbe markoló egyházi zenéket, indulókat játszó zenekar halad (agrupaciones musicales), de egyes körmenetekre (pl. Soledad de San Lorenzo, San Isidoro) a csendes felvonulás jellemző, amikor az utca is teljesen némává válik és csak a leplek suhogása hallható. A legfontosabb, általában nagyobb létszámú körmenetek az éjszakaiak, mikor a menet kora délután hagyja el a templomát (salida) és hajnalban vagy másnap reggel érkezik vissza oda (entrada).
Mivel a család felvonul a Nagyhéten megkérdezték, hogy szeretnék-e. Persze hogy igent mondtam, hiszen ilyen lehetőség nem lesz megint. Nagyon örömmel várom, hogy felvonuljak.

Egy újabb érdekes spanyol hagyományt hoztam nektek. A Semana Santa előtt 40 nappal megkezdődnek a Besamanos és a Besapies-ek. Ez a 40 nap alatt minden vasárnap bizonyos templomokban a Las Virgenes és Los Señores szobrokat meglehet tekinteni és csókot adni nekik.
Elég furcsán hangzik, hiszen amikor templomba megyünk vagy templomot látogatunk a szenteket mindig magasba emelve látjuk. De ezeken a a napokon szemtől szembe láthatjuk őket.
Spanyolország mivel elég vallásos ország igen nagy hangsúlyt fektet ezekre az eseményekre.
Nem igazán érdekeltek a vallási dolgok, egészen addig amíg meg nem tapasztaltam. Elég mély benyomással volt rám. A Las Virgenes két fajtája van: a fájdalmasak és a boldogak.
Már csak ha megnézzük őket érezhetjük a szomorúságot vagy éppen a boldogságot és a békét.
Szavakban kicsit nehéz megfogalmaznom, talán a képeimmel sikerül megértetnem magam veletek.
Miután szemtől szembe álltam a La Virgen-nel, elmélyedtem az érzelmeiben és a kézcsók után mintha ott hagytam volna neki és megtisztultan mentem el onnan. Mintha minden nyomasztó érzés eltűnt volna.

      Múlt hétvégén volt Andalúzia napja, mindenki az állami napot ünnepelte és a gyerekek se mentek iskolába. Úgy gondoltam, hogy ezt a hosszú hétvégét nem a családdal fogom tölteni, hanem egy kis kirándulást teszek egyik barátnőmmel. Mint ahogy a címből is olvasható, Córdobába mentünk.
Elképesztő milyen gyönyörű ez a hely. Azt hiszem Ronda után, Córdoba kerül második helyre. Nagyon lenyűgözött a város.
Nos egy kis tudni való a córdobai látványosságairól. Mai szépsége és bája nagyrészt a mór uralomnak köszönhető, amikor is itt volt a művészet, a kultúra, a tudományok, különösen az orvostudomány központja. Córdoba dióhéjban magával ragadó, hangulatos és felejthetetlen. Szűk, kanyargós utcái vannak, a házak fehérre meszeltek és a teraszaikkal mind a mór múltra emlékeztetnek. A Nagy Mecset (La Mezquita) ma már székesegyház, de a mecset a legszebb példája a nyugati iszlámművészetének és építészetének. A Nagy Mecset története egészen a 8. századra nyúlik vissza, amikor a mórok megérkeztek és egy vizigót templomot találtak. A mórok a római időkből megmaradt oszlopokat és épületmaradványokat felhasználták a Mecset felépítéséhez, amit csak 2 évszázaddal később fejezték be. Ebben az időben a cordobai Nagy Mecset volt a világ második legnagyobb muzulmán temploma. A Mór uralom után, 1236-ban keresztény katedrálissá alakították át tengernyi boltívvel és oszloppal, reneszánsz majd a barokk stílusban. Szerencsénk volt, mivel megtudtuk, hogy általában nyitás előtt 1 órával ingyenesen be lehet menni. Amikor beléptem a Mecsetbe szóhoz se jutottam. Gönyörű látvány volt. Úgy vettem észre hogy a keresztények a Mecset középere akár mondhatjuk, hogy a Mecset szívébe építkeztek.
A la Calleja de las Flores (a virágok sikátora) egy híres, szűk utca, aminek a falain Córdoba jellegzetes virágai lógnak. Ha itt képet szeretnél csinálni, akkor a korai órákban kell menni, mert napközben nem lehet elférne a sok odalátogatótól. 😀
A la Judeira Córdoba egy történelmi zsidónegyed, mely példázza a város és Spanyolország gazdag zsidó öröksgét. 1492-ben kiutasították a zsidókat majd sorban a zsinagógákat is lerombolták. Spanyolroszágban mindössze csak 3 maradt fent. Az egyik Córdobában található. Egy kisebb részt láttunk belőle, sajnos a zsinagóga többi része nem volt látogatható.
A zsidónegyedben nagyon sok étterem található ahol minden este flamenkó esté
ket tartanak. Egyik este elmentünk az El Patio de la Judería étteremben és flamenkó tánc és zene mellett fogyasztottuk vacsoránkat.
A királyi palota, az Alcazár egyes részeit masszív falak és tornyok képezik, amik a Mór időkből származnak, de legtöbb része a 14. században, XI. Alfonz uralkodása alatt jött létre. Négy toronyból csak három maradt fent. A palotában gyönyörű római mozaikokat láthatunk. Az Alcazár körül arab stílusban kialakított díszes medencék, szökőkutak és szép kertek találhatók.
Augustus császár idején építették a Guadalquivir folyó felett a 225m hosszú Római-hidat (Puente Romano). 16 boltíve közül sajnos ma már egy se eredeti, nagyon sokszor felújították. Érdekességképpen megemlíteném, hogy a Trónok Harca című sorozatban a 6. évad egyik epizódjában itt játszódik egy jelenet ezen a hídon.
A római híd déli végén a Calahorra-torony található. 1369-ben építették Córdoba védelmére. A 18. században börtönként működött majd a 19. században leényiskolaként szolgált. Jelenleg egy kulturális intézménynek ad otthont, ahol interaktívan mutatja be a 10. század Córdoba életét, a keresztény, a zsidó és a muszlim kultúra keveredését.
Córdobában szintén megtekinthető a római templom maradványa, amit a k.sz. I. század második felében kezdtek el építeni Claudius uralkodása alatt, negyven évvel később fejezték be, Domitian császár uralkodásának idején. A felhasznált anyag csak márvány volt, az oszlopoktól a falakig. A márvány felhasználása és minsőge azt jelenti, hogy az építkezést magas képezettségű kézművesek végezték. Ezt a birodalom legszebb épületének nevezték. 2017 óta megkezdődött a műemlék megtisztítása, második fázisát a munkáltatoknak 2019 tavaszára fejezik be. Így mi csak az oszlopokat tudtuk megtekinteni, mivel a többi része le volt zárva.
A Viana palotának (El palacio de Viana) 12 kertje van, amik különböző korszakokból származnak. A palota Don Gome tulajdonában volt. Az utlsó tulajdonosa után az ország átvette és most művészeti múzeumként funkcionál.
Az első kertje a 16. században lett kiépítve, reneszánsz stílusú. A második kert inkább a szolgálók területe volt, ahol az asszonyok főztek és mostak. A harmadik a narancs fák kertje ami a 15. században a palota bejárataként szolgált. A negyedik kert a 17. században lett kialakítva ez a kert ikonikus szerepet tölt be a Viana palotában, mivel a kertet az utcáról is meg lehet nézni a három rácsos ajtón keresztül. Ezzel próbálták bemutatni a palota hatalmát és presztizsét. A következő kertet a Madam kertjének hívnak, 18. században lett kialakítva. A hatodik kert a legmodernebb kertje a palotának. 1980-ban lett kialakítva arra, hogy a palotában rendezett közösségi eseményeket itt ejtsék meg. A kert közepén egy szökőkút található. A hetedik kertet a 7. generációs Villaseca család rendelte meg, hogy lépést tartsanak a többi nemes családdal. A nyolcadik kert szintén a 19. században lett kiépítve egy nagy medencével, de később a kertészek tevékenykedtek itt és üvegházakat építettek hozzá. A kilencedik kert a többi kertet vízzel látja el. A tizedik kert szintén a kertészeké, itt tárolták kertészeti eszközeiket. A tizenegyedik kert a 17. századból való de csak a 18.században lett a palota része. A tizenkettedik kert a 18. században lett kiépítve barokk stílusban. Az utolsó kert volt régen a bejárata a palotának egészen a 19. századig.

Andalúzia ezen a napon ünnepli a Spanyolországon belül autonómiájának törvénybe iktatását. Franco diktatúra után 1978-ban új demokratikus alkotmányt fogadtak el, és az államformák alkotmányos monarchiának nevezték el. Az ország 17 autonóm közösségre és 50 tartományra oszlik. A legjelentősebb közösségek közt szerepel Andalúzia a maga nyolc tartomáyával. Az andalúz parlament Sevillában van és padsoraiban a nyolc provincia képviselői foglalnak helyet. 1980-ban ezen a napon deralálták Andalúzia modern autonómiáját és egy kalap alatt ünneppé nyílvánították ezt a napot.
Ezt az ünnepet nagyon komolyan veszik, még a nagy árúházak, szupermarketek is zárva vannak. De mit is ünnepelnek az andalúz emberek ezen a napon? Leginkább azt hogy nem mennek dolgozni és a gyerekek nem mennek iskolába. Reggel a szokásosnál tovább aludhatnak és kora délután kimozdulhatnak kicsit sétálni a tengerpartra a fő utcára, a városok kedvet pihenő parkjaiba. Ezek a kis séták általában egy jó kis vendéglőben végződnek. Ezután egy kis borozgatás mellett felidézik az Andalúz változatos történelmét.

Madridban jársz és nem tudod, mit érdemes meglátogatni?  Íme pár tipp tőlem:

• Mindenképp menj el az Atocha vonatállomásra, olyan szép látvány kivül-belül, hogy órákat el lehet tölteni ott. 
• Szállás: legjobb mindig hosteleket nézni, mert nagyon olcsó helyekre lehet rábukkani, főleg a központban. Ha hotelbe szeretnél megszállni azok nagyon drágák, így érdemesebbakkor a külvárosban keresni. Az I Love Madrid Hostel olcsó, hangulatos, közel van mindenhez. Tisztaságra nagyon figyelnek, ami nagyon szuper. Van egy kis konyha/étkező és egy társalgó is.

• Prado Múzeum: a központtól olyan 20 percre van, ha diák vagy és van diákigazolványod akkkor ingyen be tudsz menni,a rendes jegyár 15 euró.

• Ha egy kis nyugira vágysz, látogass el a Parque el Retiro-ba, Madrid legszebb parkjába. 19. századi park csónakozó tóval,rózsakerttel, szökőkútakkal és szobrokkal van teletüzdelve. A múzeum közelében található.

• Ha egy kis édessgére vágysz akkor mindenképp egy Churrería-t kell keresned, vagyis churrosozót. Általában a churros simán érkezik (hozzáteszem, hogy spanyoloknál a tésztája sós) egy kis cukorral, szóval a csokit külön kell rendelni. Persze rengeteg finomság található a cukrászdában is.
• Museo del Jamón: nagyon sok helyen megtalálható, és minden finom. Az árak is reálisak.
• Jardín de Botánico: ide is érvényes a diákigazolvány 2 euró, normál jegy 6 euró. 
• Cervezería 100 montaditos: ebben a kis étkezdében az a legjobb, hogy kis szendvicseket lehet kapni, ami csak 1 euró, emellett italokat is nagyon olcsón lehet fogyasztani. Mindenkinek ajánlom a bocata de calamares-t (tintahalas szendvics). 

• El tigre: ez a hely azért jó, mert a finom sör mellé falatozni is lehet. Egy korsó sör mellé ingyen tapasok járnak (egy tányérral) és az ára se vészes.

• Mercado de San Miguel: egy fedett épület, belül sok sok étkezdével, bárokkal, nagyon hangulatos, de elég drága.

• El Palacio Real: a palotát turista csoporttal lehet látogatni, viszont kivül is körbejárható. 

Az emberek nagyon barátságosak, bármikor lehet segítséget kérni tőlük.