Október 12-e Nemzeti ünnep Spanyolországban. Día de la Hispanindad (A Spanyolság napja). Latin-Amerikában egyes országok ezen a napon az Őslakosok Ellenállásának Napját ünneplik, ahelyett, hogy Kolumbusz Kristóf 1492-es felfedezéséről és a “civilizáció” kezdetéről emlékeznének meg. Az emberiség történetének legmeghatározóbb demográfiai kataszrófáját okozta, az őslakosok népességének 90%-a megsemmisült a gyarmatosítás első 130 évében.
Történelmi rész
526 évvel ezelőtt ezen a naponon érte el Kolumbusz Kristóf a Bahama-szigetek partjait. 1492-ben véget értek a háborúk, biztosították a nép védelmét és megkezdődtek a hódítások. Portugália és Spanyolország jobb földek érdekében felfedező útra indult. Spanyolország lépett elsőként az új földrészre, amit mai nevén Latin-Amerikának hívunk, ezt a nevet az angolszász világnak szánták, abban reménykedve, hogy ezzel megfékezik az angolszász terjeszkedésüket. Gyorsan elterjedt a spanyolnyelv, a francia és a portugál lakosok között. Ezek után Portugália is eljutott Latin-Amerikába. Gyarmatokra osztották fel. A spanyolok helyi admirálisa indiánoknak nevezte el a helyi őslakosokat, míg a helyiek magukat lukajoknak hívták. Kolumbusz Kristóf birtokba vette a Guanahani-szigetet és átkeresztelte San Salvador névre. A gyarmatosítás ideje alatt a kiirtott indián őslakosság helyére, hogy a munkaerőt pótolni tudják, Afrika nyugati részeiből feketebőrű telepeseket hozztak be Latin – Amerikába.
Az őslakosoknak (inkák, maják, asztékok) minden hagyományos kultúráját meg akarták szüntetni, és azt szerették volna elérni, hogy felvegyék a keresztény vallást. Több mint 1000 törzs tűnt úgy el, hogy nem jegyezték fel nyelvüket. Az őslakosok végül kultúrájukkal keverték a keresztény vallást. A spanyolok és az őslakosok keveredtek és létrejött a mesztic népesség. Óriási adókat kellett fizetniük a spanyol kormánynak és a törvényszegésért szigorú büntetésekre számíthattak.
Viajes de Ritu 
Hozzászólás